Napi Hőösszeget (GDD) a hibrid vetésétől kezdve a fiziológiai érettség eléréséig (kb. 35%) számítunk. A GDD kiszámításához használt képlet a következő:

T. Max + T. Min. / 2 - 50 = GDD T.

T. Max. a napon belüli maximum hőmérséklet, a T. Min pedig a minimum. 10 C helyettesíti a minimális hőmérsékletet, ha az 10 C alá esik, és a 30 C helyettesíti a maximális hőmérsékletet, ha a hőmérséklet 30 C fölé emelkedik.

A jelen útmutatóban, fajta leírásoknál megadott százalékos értékek az aktuális mezőgazdaságban használt tőszámhoz viszonyított ajánlott tőszámok. A vetéshez ajánlott tőszám kiszámításához szorozza meg a tőszám százalékát az aktuálisan a gazdaságban alkalmazott átlagos populációval. Minden hibrid esetén eltérő értékkel jelöljük az ideális tőszámot kísérleteink alapján. 

​

A növénymagasság számos tényezőtől függ, úgymint: vetés ideje, sortáv, hibrid érési állapota, környezeti tényezők és genetika. A fajta leírásokban megadott jelölés, az alábbiak szerint értelmezendő:  S = Alacsony, M = Közepes, and T = Magas 

​

A cső elhelyezkedése a növény szárán az alábbiaktól függ: vetés dátuma, sortáv, környezeti tényezők és mindenek felett a genetika.  A Stine az alábbi jelöléseket használja a fajta leírásokban: L = alacsonyan a száron, M = szár közepén, H = magasan a száron.

​

F = Fixed, SF = Semi-Fixed, FL = Flex, SFL = Semi-Flex, ezekkel a jelölésekkel fog találkozni, amikor kap egy Stine fajta leírást.

​

A kukorica hibrideknél használt csőtípusok – mint a fixed, semi-fixed, flex, és semi-flex – a növény terméspotenciáljának rugalmasságát jelzik, vagyis hogy mennyire képes a cső alkalmazkodni a környezeti és tápanyagviszonyokhoz.

Fix típusú hibridek jobbak lehetnek stresszes körülmények között, mert stabilabbak.

Flex típusú hibridek vetése akkor érdemes, ha jó talaj, megfelelő tápanyag és vízellátás biztosított – ilyenkor képesek extra termést hozni.

Jelöléseink értelmezése: R = Vörös, P = Rózsaszín, W = Fehér

​

az alábbi jelöléseket használjuk: M = Közepes, H = Magas

azt jelenti, hogy egy adott kukorica hibridnek milyen mennyiségű és típusú tápanyagokra van szüksége az optimális növekedéshez és terméshozamhoz. Különböző hibridek eltérően reagálnak a talaj tápanyagtartalmára és a kijuttatott műtrágyákra. Egyes hibridek jobban reagálnak bizonyos tápanyagokra, például nitrogénre (N), foszforra (P), káliumra (K) vagy kénre (S). Ezeknél a hibrideknél a hozam jelentősen növelhető, ha megfelelő mennyiségben és módon kapják ezeket. Illetve sokat számíthat egy hibrid magassága, levélfelülete is. 

A Nitrogen felvétel csúcsidőszaka hibridenként eltérő. Azok a hibridek, melyek az éréshez képest korán virágoznak, korábban is igénylik a Nitrogén csúcs felvételt, míg azoknak a hibridek, melyek átlagos időben virágoznak az éréshez képest, folyamatosan szükségük van Nitrogénre a növekedési szakaszban. A későn virágzó hibridek Nitrogén felvételének csúcsidőszaka későbbre tehető a fejlődés szakaszában, az erre vonatkozó információt a fajta leírásban jelöljük.

Ezt a tulajdonságot az alábbi skála szerit jelöljük: E - Kiváló VG - Nagyon jó G - Jó AV - Átlagos NR - Nem ajánlott.

Miután a növény eléri a fiziológiai érést, a hibridek elkezdenek vizet leadni. Ez a vízleadás hibridenként eltérő időszakra tehető. Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes 

Ez a pontszám a hibrid gyökérrendszerének azon képességét tükrözi, hogy a növény ne dőljön meg, a gyökérrendszer egyenesen tudja azt tartani, különösen nedves körülmények között. 

Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes

​

Ez az érték a hibrid szárszilárdságát tükrözi. A stabilitási pontszámokat az alábbiak szerint adjuk meg: E = nincs szárdőlés betakarításkor; G = 3-5% szármegdőlt; NR = 10% vagy e feletti a megdőlés. 

Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes

A stresszpontszámok a hibrid azon képességén alapulnak, hogy megfelelően teljesítsen kedvezőtlen környezeti feltételek, például aszály esetén. Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes

​

Vetőmag laboratóriumokban vizsgáljuk a különböző hibridek életerejét hideg termőföldi körülmények között. Minél magasabb a pontszám, annál jobb a hibrid képessége, hogy a koleoptilt, rügyhüvelyt és az első sziklevelét a talaj felszíne fölé hozza az ideálisnál alacsonyabb talajhőmérséklet mellett.

Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes

​

A kukorica szemsúlyát számos tényező befolyásolja, beleértve a genetikai tulajdonságokat és az időjárási körülményeket, különösen a virágzás után. Az egyes hibridekhez rendelt pontszám azt értékeli, hogy a hibrid mennyire képes fenntartani a megfelelő vagy az átlag felett felvételezett szemsúlyokat az érettségi csoportján belüli fajtákhoz képest. 

Általános jelöléseink: 9 - kiváló   8 - nagyon jó   7 - jó   6 - közepes

A szürke levélfoltosság levélbetegség meleg és forró, párás területeken fordul elő, különösen ott, ahol minimális talajművelés van jelen. A foltok hosszúak, keskenyek és barnás-szürkés színűek. A gomba a kukoricamaradványokban telel át, a talaj felszínén vagy annak közelében. Ha egy hibrid érzékeny a betegségre, azt jelöljük a leírásban.

​

A szemfolt levélbetegség nedves időjárás során fordul elő. Számos kerek vagy ovális folt jellemző erre a betegségre, amelyek átmérője több mint 1 cm is lehet. A fertőzött területek barnás-krémszínű központtal rendelkeznek és sárgás háló veszi körül őket. A növény felső levelei a szezon végén idő előtt elszáradhatnak és elhalhatnak. A gomba a kukoricamaradványokban telel át, a talaj felszínén vagy annak közelében. Ha egy hibrid érzékeny a betegségre, azt jelöljük a leírásban. 

​

Ez a betegség meleg, párás időjárás következtében jelenik meg. A betegség következményeként a leveleken 1-2 cm átmérőjű barna, megnyúlt ovális foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható. A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő tünet lehet még a szártő korhadása is. A csuhéleveleket és leveleket fertőzi. Amennyiben egy hibrid érzékeny a betegségre, azt jelöljük a leírásban. 

​

 A leveleken megjelenő, nem szabályos, sötét szegéllyel körülvett foltok képződnek, amelyek gyorsan terjednek és összeolvadnak, ami korai levélszáradáshoz vezet. Színük sárgától barnáig terjed, határozott határokkal. A levélsérülések leginkább a fiatal növényeken fordulnak elő és gyakran a felső leveleken.  Az alsó száron a szezon végén fekete csíkok jelennek meg, a bél sötétbarna színűvé válik. A fertőzött növények teteje idő előtt sárgára vagy pirosra fordulhat.   Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött 4-6 héttel a virágzást követően elhal. A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. 

Baktérium által okozott betegség. Előfordulása enyhe teleket követően súlyosabb. A leveleken klorózis, csíkozottság alakul ki. Két szakasza a korai csíravész, súlyos esetekben a növény elpusztulhat. A szezon későbbi szakaszában a baktériumok szaporodnak a levélben, címerhányást követően lép fel a hervadás, fonnyadás. A szár átvágásakor a metszlapon sárgásbarna nyálkacseppek jelennek meg. A szár belseje üregessé válik, a címer kifehéredik és a növény hervadás kíséretében elhal. A hibridek eltérő mértékben tolerálják ezt a betegséget.